Sajtószemle

Boldog Apor Vilmos ereklyéje Csíksomlyón

Jó Pásztor vasárnapján, a papi hivatások világnapján helyezték el ünnepélyesen a déli szentmise keretében Boldog Apor Vilmos ereklyéjét a csíksomlyói kegytemplomba.
Apor Vilmos ereklyeje (19)_b
1945. március 30-án, nagypénteken, a győri ostrom alatt Apor Vilmos püspök megtagadta a püspökség pincéjében rejtőzködő nők és gyermekek kiadását, ezért egy szovjet tiszt lelőtte. Az ereklye, amelyet Pápai Lajos győri megyéspüspök személyesen hozott el Csíksomlyóra, a boldoggá avatott püspök vérrel átitatott ingének egy darabja, amelyet lelövésekor viselt. Jelenleg ő az egyetlen boldoggá avatott székely vértanú.
„Vértanúink ereklyéje számunkra Isten természetfeletti szeretét jelenítik meg, amely érinthető hús és vér formában. Boldog Apor Vilmos vértanú ereklyéjének nagy jelentősége van számunkra, hiszen vértanú püspökünk ereklyéje emlékeztet minket arra, hogy a sokat szenvedett nép, így a székely nép is diadalmaskodhat” – mondta a szentmise kezdetén Urbán Erik a ferencesek templomigazgatója. „Boldog Apor Vilmos bátran kiállt az igazságtalanság áldozatainak védelmébe, élete hősies feláldozásával megvédte a rá bizottakat a testi-lelki szenvedésektől és kiérdemelte  a vértanúság koronáját” – emlékeztette a hívő sokaságot.
Pápai Lajos püspök az általa celebrált szentmisében Boldog Apor Vilmost követendő példaként tárta a hívők elé: „Csodálatos példaképet kaptunk Boldog Apor Vilmos püspök személyében,  és most itt van köztünk a rábizottakért kiontott vérével átitatott erekyléje, mindig eljöhetünk hozzá imádkozni, közbenjárását kérni. Ma is szükség van olyan fiatalokra, akik meghallják Krisztus hívását és vállalják az áltozatokkal járó papi hivatást.”
Az ereklyetartóba helyezett ingdarabot április 30. és május 6. között az erdélyi ferencesek több városba is elviszik: Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Szovátán is meg lehet majd tekinteni.
1945. március 30-án, nagypénteken, a győri ostrom alatt Apor Vilmos püspök megtagadta a püspökség pincéjében rejtőzködő nők és gyermekek kiadását, ezért egy szovjet tiszt lelőtte. Az ereklye, amelyet Pápai Lajos győri megyéspüspök személyesen hozott el Csíksomlyóra, a boldoggá avatott püspök vérrel átitatott ingének egy darabja, amelyet lelövésekor viselt. Jelenleg ő az egyetlen boldoggá avatott székely vértanú.

Apor Vilmos-ereklye elhelyezése a kegytemplomban

Április 29-én Pápai Lajos győri megyéspüspök személyesen viszi el Csíksomlyóra azt a kegytemplomnak ajándékozott ereklyét, amely Boldog Apor Vilmostól, az egyetlen boldoggá avatott erdélyitől származik. Az ereklye egy darab a püspök vérrel átitatott ingéből. A püspök ezt az általa celebrált, fél 11-kor kezdődő szentmise keretében helyezi el az ereklyetartóban.

Écsy János atya halálának 30. évfordulójára

P. ÉCSY JÁNOS OFM tartományfőnök.

1951-1961-ig a Désen erőszakkal összegyűjtött ferences közösség házfőnöke. Krisztusért, Rendjéért nehéz börtönt szenvedett. Csíksomlyói kegyhelyünk buzgó őre. Jámbor életû, bölcs, okos szerzetes. Mind rendtársai, mind az egyházmegye papsága mélyen tisztelte és szerette. Autóbaleset következtében vesztette életét 1982. április 19-én. Kegytemplomunk kriptájában nyugszik.

Járj közbe rendünkért és népünkért a Szent Szűznél.

Főpásztorunk húsvéti üzenete

A Szentírás tanúsága szerint kezdetben felnőttek léptek be az Egyházba. A felnőtt megtérők legalább egy évig jártak hitoktatásra, keresztségi felkészítőre. Hitújoncoknak, katechumeneknek nevezték őket, s csak a szentmise első részén – az igeliturgián – vehettek részt. A szentbeszédet követően távoztak. Az előkészület egy évig tartott, majd a húsvét éjszakai szentmisében a püspök vagy pap a homília után megkeresztelte – és meg is bérmálta – őket. Ott maradtak a szentmise második – áldozati – részén is, amelyben szentáldozáshoz járultak. Így lettek teljes jogú, „nagykorú” keresztények a három beavató szentség hatására. Ez a három szentség: a keresztség, a bérmálás és az Oltáriszentség a szentáldozásban. A keresztelés elején letették a keresztségi fogadásokat vagy ígéreteket és a hitvallást.

Virágvasárnap a csíksomlyói kegytemplomban

Április elsején, virágvasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztek meg a csíksomlyói kegytemplomban.
Viragvasarnap Csiksomlyon (4)_b 
Barkaszentelés a kegytemplom előtti téren
A Húsvét előtti vasárnapon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, fűzfabarkát szentelnek meg. Székelyföldön a barkaszentelés, pimpószentelés szertartása elengedhetetlen része a virágvasárnapnak. Az ünnepi szentmisét megelőzően a kegytemplom előtti téren került sor a barkaszentelésre, majd a hagyományos bevonulást követően Urbán Erik ferences szerzetes, a kegytemplom igazgatója celebrált szentmisét a hívő sokaságnak. A szentmise keretében a kórus énekelve felolvasta Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Máté evangéliumából. Jézus szenvedéstörténetének és keresztre feszítésének felelevenítése előkészíti a nagyhéti lelkiismeret-vizsgálatot, hogy Húsvét vasárnapján tiszta lélekkel örvendhessünk a Megváltó feltámadásának.
„Ne feledkezzünk meg semmiről, amit Üdvözítőnk értünk, kizárólag értünk tett. Krisztus mindnyájunkat maga köré akar gyűjteni e bevonuláskor. Azt akarja, hogy mi legyünk ma a kísérő tömeg, és megilletődött lélekkel ajánljuk fel szívünk dicsérő énekét. Az egyház, az Ő titokzatos teste, minden tagjában folytatni akarja az Úr szenvedését és feltámadását. Ezért egyházunk ma mindenkit meghív arra: akartok-e Krisztus társaiként ti is végigvonulni a szenvedés útján, hogy bejuthassatok majd egykor az örök Húsvétba?” – fogalmazott Urbán Erik ferences templomigazgató.
Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott töltse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát  elküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, és ruháikat leterítették előtte. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység és a győzelem jelképe volt.
A Húsvét előtti vasárnapon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.

Feketevasárnap a csíksomlyói kegytemplomban

 

Nagyböjt ötödik vasárnapjának a neve feketevasárnap. E napon lila lepellel takarták le a kereszteket a csíksomlyói kegytemplomban.

feketevasarnap2_b

Megtöltötték a hívők a kegytemplomot

Az egyházi törvények szerint feketevasárnaptól kezdve a templomokban a feszületeket és a főoltár képét föltámadásig fekete vagy lila lepellel takarják le, jeléül a szomorúságnak, az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött. Ez a szokás még a középkorból ered, amikor a keresztek tulajdonképpen drágakövekkel kirakott ékszerek voltak, és a nagyhét közeledtével ezeket a világi hívságokat takarták el.
Az ünnepi szentmisét Orbán Szabolcs OFM, erdélyi ferences tartományfőnök celebrálta, aki prédikációjában a szenvedést állította a középpontba. „Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak fejedelmét” – idézte Jézus szavait Szent János evangéliumából. Jézus bevonulása után nem sokkal, amikor a nép ünnepli őt, a nehézségekről, a szenvedésekről, a keresztről beszél. A „menő” Jézus, a „sztár” nem kurzusokat tart, hogy hogyan legyünk sikeresek, gazdagok, szépek, okosak, hanem ő a szenvedésről beszél. Pedig egy sikeres embertől, mi nem a szenvedésről szóló előadásról szeretnénk hallani. Hisz szenvedésről bőven kijut nekünk, kevésbé vágyakozunk arra, hogy bárki is oktasson erről bennünket – fogalmazott a tartományfőnök.
„Első látásra a mai templomot nézve, mintha a liturgia is kicsit el akarná rejteni előlünk a szenvedést, hisz feketevasárnap lévén lepellel borítottuk a kereszteket, ahogy ezt régi szokás szerint megszoktuk már. Ne lássuk a keresztet, ne emlékezzünk a szenvedésre, ne legyen a szemünk előtt. Igazából nem erről van szó, hisz ez a régi szokás a középkorból származik, amikor a feszületeken nem a szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges Krisztust, akinek drágakövekből kirakott korona volt a fején. A csillogásnak, a dicsőségnek a jelét rejtették el egykor. A külső ragyogásról akarták elterelni a figyelmet, hogy aztán nagypénteken elénk táruljon a szenvedésnek a jele” – hangsúlyozta szentbeszédében Orbán Szabolcs OFM.

Az egyházi törvények szerint feketevasárnaptól kezdve a templomokban a feszületeket és a főoltár képét föltámadásig fekete vagy lila lepellel takarják le, jeléül a szomorúságnak, az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött. Ez a szokás még a középkorból ered, amikor a keresztek tulajdonképpen drágakövekkel kirakott ékszerek voltak, és a nagyhét közeledtével ezeket a világi hívságokat takarták el.

A halálbiztos halál


Március 11-én, a vasárnapi nagymise után a csíksomlyói kegytemplomban három kiselőadással egybekötve mutatták be A halálbiztos halál című tanulmánykötetet.